Búcsúm a polgárőrségtől |
2012-03-28 16:10:04 |
Közel öt éve, a haza 39 évnyi fegyveres szolgálata után döntöttem úgy, hogy - immár nyugdíjban - maradék időmet és energiámat választott településem, Veresegyház közbiztonsága védelmének szentelem.
Jelentkeztem és felvételt nyertem a Polgárőrségbe. Járőröztem éjszaka a saját autómmal, vigyáztam -17 fokban a bálozók autóit, tereltem a forgalmat +35 fokban a triatlonversenyen, ott voltam a nemzeti ünnepeken, szüreti felvonulásokon, családi túrákon, Halottak Napján, kerestem elveszett bácsit és nénit, segítettem Tura focimeccsén és Gödöllő sörfesztiválján, a mogyoródi Forma-1-en és számos egyéb rendezvényen, hagyományőrző napon, futóversenyen, majálison, alapkő-letételen, de adtam sok nappali és éjszakai 12 órás szolgálatot a városi Rendőrörs járőrei mellett is.
Soha nem kértem és kaptam juttatást mindezért. Önként és társadalmi munkában tettem a dolgom, hiszen ezt vállaltam! Elég volt nekem a lakosok köszönete, integetése, baráti kézfogása. Soha nem akartam senki és semmi lenni, csak "egytollú indián", aki "egynek jó" arra, amit mások nem akarnak, vagy nem tudnak megtenni a városukért.
Aztán idő múltával én is rutinosabb lettem. Nem értettem, miért nem teszünk semmit ruházatunk és felszerelésünk egységesítéséért, tevékenységünk népszerűsítéséért, szolgálatunk jobb szervezéséért, gazdálkodásunk átláthatóvá tételéért, a tagtoborzásért, a potenciális támogatók megkereséséért? Miért ugyanaz a 8-10 fő szolgál mindig mindenütt, miközben "papíron" negyven fő feletti a létszámunk? Miért érvénytelen évi négy-hat hónapon át az igazolványunk? Miért nem tette le évek óta egyesületünk egyetlen tagja sem a kötelező alapismereti vizsgát? Miért nem tudhatjuk, mennyi a bevételünk, kiadásunk, ki a könyvelőnk és mennyiért? (Állítólag havi 27 ezerért!) Miért egyetlen személy dönt - a közgyűlés helyett - a tagfelvételről, a gépjármű-használatról, a kiadásokról? Miért nem lépünk be az igen kedvezményes polgárőri telefon-csomagba? Miért nincsen három éve közgyűlés összehívva? Miért nem tudhatjuk meg még utólag sem, kinek a felhatalmazásával és hogyan értékeli pl. a város képviselő-testülete előtt éves munkánkat az egyesület vezetője? Mink van (iroda, bútor, motor, autó, számítógép, telefon, egyéb felszerelés) és hová lett, ami már nincsen?
Fenti kérdésekre sohasem kaptam elfogadható választ! A havi 70 ezer forintos költségű telefon vízbe esett, a számítógép elromlott és ki lett dobva, a szolgálat alatti pihenőként szolgáló irodánkhoz évek óta "nincsen kulcs", az elszámoláshoz szükséges papírok "nincsenek összeszedve", a térítés ellenében adott szolgálatainkat utólag "nem fizették ki" (bár azért volt, aki kapott belőle), a közgyűléshez pedig "nem lehet összeszedni a tagságot", meg amúgy sincsen pénzünk a terembérre...
Amikor a korábbi elnök bejelentette (majd három nap múlva visszavonta) lemondását, a rendkívüli közgyűlésre öt perc alatt volt terem az Innovációs Központban (kívánságunk szerinti létszámra és elnökségre berendezve), természetesen (mint eddig is mindig) ingyen és bérmentve!
Bevallom, akkor már többen is a kilépés gondolatával foglalkoztunk, de a közgyűlés válogatott, addig általam szolgálatban sosem látott tagokból álló, előzetesen "alaposan megdolgozott" - végül is egy fős - többsége bizalmat szavazott egy, korábban egyetlen szolgálatot sem adott "pártoló tagunknak", mint új elnöknek. (Első javaslata volt az új jelentkezők felvételét minimum öt "próbaszolgálathoz" kötni...) Egy próbát ő is megért, ezért mindahányan maradtunk.
Ennek ezen a héten múlt nyolc hónapja. Most telt be nálam a pohár! Az elmúlt időszak egyetlen "érdemi változása", hogy az egyesület elnökét nem Murvai Károlynak, hanem Pethő Attilának hívják. A tagság továbbra sem tud semmit: sem az elmúlt évek ügyeiről, sem a jelenlegi helyzetről! Új főnökünk - elfelejteve, hogy már nem "kinevezett parancsnok", hanem választott (és leváltható) vezető - nem kíván a tagság számára betekintést nyújtani az egyesület ügyeibe. Egyszemélyben dönt mindenben, szolgálati feladatainkban nem kíván részt venni (inkább a városvezetés körül "reprezentál"), meghatározza, mely tagjaink "nem zavarhatóak" szolgálattételi ügyekben, ki használhatja (feltankolva) magáncélokra a gépkocsijainkat és ki nem, stb. Gyakran hivatkozik abszolút logikátlan (és csakis a Polgárőrségre vonatkozó) döntéseikor arra, hogy azok "kifejezetten a Polgármester úr kívánságára" történtek. Semmi sem történt tagtoborzás, népszerűsítés, támogatás, megjelenésünk egységesítése, telefoncsomag, stb. ügyekben. Továbbra sem tette le senki az évek óta kötelező polgárőri vizsgát. Igazolványunk ismét három hónapja érvénytelen. A gazdálkodásról fogalmunk sincsen. Van egy könyvelőnk, (nem tudjuk, ki ő), akinek állítólag "önkormányzati referenciái vannak". A közbeszéd csak annyit vél tudni, hogy ő egyben egyesületi elnök úr vállalkozásának könyvelője. Ez - amennyiben igaz - számomra ugyanolyan összeegyeztethetetlen, mint az, hogy a polgárőrség gépkocsijait (nem tudni mennyiért) szintén elnök úr vállalkozása szervízeli! A napokban jutott tudomásomra, hogy - a közgyűlés döntésével ellentétes módon - elnök úr arról intézkedett, hogy az egyesület bankszámlájával ellenjegyzés nélkül, egy személyben rendelkezhessen.
Köszönöm, hogy az egyesület befogadott! Köszönöm a közös szolgálatokat! Szívesen emlékezem a bajtársaimra és mindenkor szívesen látom őket! De abban, ami - immáron öt éve - itt változatlanul folytatódik, a továbbiakban nem óhajtok részt venni! Áskálódáshoz, pletykálkodáshoz, feljelentgetésekhez sem kedvem, sem türelmem nincsen! A további maradást és hallgatólagos egyetértést viszont - legyen bár minden történés "jogilag támadhatatlan" - saját erkölcsi mércém szerint már bűnpártolásként élném meg.
Minden volt polgárőr társamnak sok sikert kívánok!
Tószegi Lajos nyá. rendőrezredes (volt polgárőr)
|