A metróközlekedés hozzáférhetővé tétele nem jó cselekedet, nem kegy vagy szívesség, hanem kötelezettség – fogalmazott a MEOSZ.

Tisztelt Főpolgármester Úr!

A súlyosan mozgássérült emberek igen megdöbbentek a július 27-i sajtótájékoztatón tett kijelentésén, miszerint azért nem akadálymentesítik az M3-as metró valamennyi állomását, mert „… 45 évig nem voltakadálymentes. Minden együttérzésem a mozgássérülteké, de az ő utasszámuk ezrelékben sem fejezhetőki.” Az Ön mondatai sértőek és kirekesztőek! 2017-ben egy európai főváros vezetője szájából sem közszereplőként, de még magánemberként sem hangozhat el olyan kijelentés, amellyel arra utal, hogy a
mozgáskorlátozott emberek csak másodrendű állampolgárai hazánknak. Azért nem számítanak, mert 45 évig sem utaztak metrón, legfeljebb ezután se fognak. A metró Budapest egyik meghatározó közlekedési eszköze,azért építették, hogy gyorsítsa a közlekedést: rövid idő alatt jussanak el az emberek munkába, iskolába,orvoshoz vagy éppen szórakozni, művelődni. De a metró nemcsak a fővárosiaké, hanem minden magyaré,ezt választják a Budapestre utazók, ha tehetik, sőt, a külföldi turisták is. Éppen ezért Ön ne döntsön a mozgásukban akadályozott emberek élete felett, ne határozza meg, mivel utazzanak és mivel ne! Az ilyen diszkriminatív szemléletet elítéljük! Az sem érv az akadálymentesítés elmaradására, hogy a metrót oly kevésmozgássérült ember veszi igénybe, számuk ezrelékben sem fejezhető ki. A súlyosan mozgássérült emberek utaznának nagy tömegben is – a WHO adatai szerint minden tizedik ember fogyatékosságban érintett, az idős emberekkel és a babakocsival közlekedő édesanyákkal együtt pedig már meghaladják a 15, ha nem a 20 százalékot –, csak épp nem jutnak le az állomásokra, legfeljebb bukfencezve, ám azt nem szeretnénk. Önt azért választották meg főpolgármesternek, hogy megoldja többek között a közlekedési gondokat. Lehet, hogy nem túl egyszerű a metró akadálymentesítésének kivitelezése, de dolgoznak Magyarországon nagy tudású rehabilitációs mérnökök, tapasztalati szakértők, meg kell őket kérdezni! Számtalan jó példa található a világban, mindenütt meg tudják oldani, csak nálunk nem?

Tisztelt Főpolgármester Úr!

A metróközlekedés hozzáférhetővé tétele nem jó cselekedet, nem kegy vagy szívesség, hanem kötelezettség. A magyar állam önként vállalta, amikor ratifikálta a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZegyezményt. Nincs tehát kibúvó! Az Ön szűk látókörű politikája, kirekesztő kijelentése viszont rossz gondolatokat ültet el a társadalom fejében. Még nagyobb terheket rak a metróval közlekedni nem tudó embertársaink vállára. A több százezer magyar mozgássérült embert képviselő Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elvárja, hogy támogassa az akadálymentesítést, a magyar kormánytól pedig, hogy teremtse meg annak feltételeit! Nem tarthatunk ott 2017-ben, hogy a mozgáskorlátozott embereknek szégyellniük kelljen magukat, amiért budapestiek, amiért magyarok!

Márpedig ha ilyen hangvételű nyilatkozat lát napvilágot egy felelős vezető szájából büntetlenül, akkor bizony szégyellik magukat. A MEOSZ elvárja tehát, hogy a diszkriminatív kijelentése miatt kérjen azonnal nyilvánosan bocsánatot az érintettektől!

Az Ön által említett „ezreléket sem kifejező” mozgássérült emberek közösségét képviselő Mozgáskorlátozottak
Egyesületeinek Országos Szövetsége