2013. január 31-én megjelent cikkünk a „Végrehajtás magyar módra” tartalmával kapcsolatban, dr. Kulcsár Zoltán, adatvédelmi szakjogász, az alábbi pontosítás megjelentetését kérte szerkesztőségünktől. Ennek teszünk most eleget. Az értelmezéssel kapcsolatos észrevételeinket a következő cikkünkben taglaljuk majd, de addig is kérem, hogy olvassák el figyelmesen, amit egy szakember ír a témával kapcsolatban.

„Már az adatvédelmi biztos is több állásfoglalásában rámutatott, hogy a követeléskezelő cégek számára maga a Polgári Törvénykönyv, az engedményezésre vonatkozó rendelkezések teremtik meg a jogalapot az adósok személyes adatainak kezelésére, így ez adatvédelmi szempontból nem kifogásolható.

A Ptk. 328. § szerint a jogosult a követelését szerződéssel másra átruházhatja, melynek eredményeként a jogosult oldalán alanyváltozás következik be.

A jogutód a követelés jogosultjává válik, így megilletik mindazon jogok és kötelezettségek, amelyek a jogelődöt megillették. A követeléskezelő cégek a követelésük érvényesítése céljából az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően kezelhetik az adósok személyes adatait. Az adatkezelés tehát nem jogellenes, kizárólag a követelés érvényesítésének célját szolgálja.

Ebben az esetben az adósok hozzájárulására sem az engedményezési szerződés létrejöttéhez, sem a személyes adataik továbbításához nincs szükség. Az adósoknak az Info tv. keretein belül lehetőségük van személyes adataik kezelése ellen tiltakozni, ez azonban nem eredményezi az adatok azonnali törlését.

Az engedményezőket kártérítési kötelezettség nem terheli, mivel az adósok személyes adatait jogszerűen adják át a jogutódoknak, továbbá kár nem keletkezik, a jogosult személyének változása a kötelezett helyzetét nem súlyosbítja.

Követeléskezelési tevékenység megbízás alapján is folytatható, a megbízási szerződést, szintén a Ptk. szabályozza. Amennyiben a követeléskezelés megbízási szerződésen alapul, úgy az adatkezelés jogszabály felhatalmazása, vagy az adós által a megbízóval kötött szerződésben rögzített felhatalmazása alapján történik. A következő jogszabályok tartalmaznak felhatalmazást követeléskezelők igénybe vételére és ezzel összefüggésben adatok átadására:

1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről

1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról

2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról

2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről

2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról

2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról

2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól

2008. évi XL. törvény a földgázellátásról

2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról

Azokban az esetekben, amikor az adatkezelés a fenti jogszabályok felhatalmazása alapján történik, az adósok hozzájárulására természetesen nincs szükség.”

2013. év februárjának utolsó hetében kihirdetett új Polgári Törvénykönyv, az „első demokratikusan elfogadott kódex”, amit több mint egy évtizedes előkészítő munka és egy féléves országgyűlési vita előzött meg.

A több mint két tucat jogtudós részvételével előkészített új, mintegy tízen ötezer szabályt tartalmazó Ptk. jelentősége abban áll, hogy kiterjeszti a szabadságjogokat, megerősíti az egyén önrendelkezési jogát – tudhattuk meg Répássy Róbert államtitkártól. Megjegyezte, hogy a kabinettől nem érkeztek a jogszabályhoz olyan módosító javaslatok, amelyekkel ne azonosult volna a kodifikációs bizottság elnöke.

A 2014. március 15-i hatálybalépést Répássy Róbert úgy értékelte, hogy keresve sem lehetne jobb időpontot találni, mint a polgári forradalom évfordulóját.

Remélem, hogy a fenti időpontig lesz elég időnk arra, hogy tüzetesen áttanulmányozhassuk a jogszabályt, bár azt is gondolom, hogy sajnos nekünk nem áll rendelkezésünkre, segítségünkre két tucat jogtudós, csupán saját tapasztalatunk, és véleményünk.

Forrás: Új Ptk

Szs