Tudom,hogy mostanában vannak fontosabb dolgok is, mint a kereskedelmi reklámok.

Az meg egyenesen magánügy, hogy ezekkel nekem mennyire tele van a "lelkem". Most - talán éppen a sok bizonyíthatatlan szándékos megtévesztés, vagy könnyű megtéveszthetőség apropóján - mégis erről ejtenék néhány szót.

Naponta legalább tucatszor látom, hallom a Magyar Éremkibocsátó Intézet reklámját, gondolom elsősorban legnagyobb nemzeti ünnepünk apropóján.
Gyanús lett ez a buzgalom, mert - minden tiszteletem mellett - úgy gondolom, hogy kis hazánkban "numizmatikusból" sem lehet sokkal több, mint bélyeggyűjtőből, vagy éppen vasútmodellezőből. Akkor pedig ennek valamiért muszáj jó üzletnek lennie!

Nézzük először a "céget"!

Ez az "intézet" valójában egy gazdasági társaság, egészen pontosan egy korlátolt felelősségű társaság (kft), amely tényt elfelejtenek közölni a reklám nézőivel. A világhálón elérhető információk sok mindent elmondanak a cégről, mint egy nemzetközi hálózat tagjáról, annak Norvégiában eredő történetéről, de a lényegről szinte semmit. A cégadatokban búvárkodva azonban fellelhető, hogy ennek a "magyar intézetnek" három társtulajdonosa van, három különböző európai országból, de egyikőjük sem magyar állampolgár, sőt még csak nem is magyar származású.

Nem tudni tehát, hogy a MÉI mitől magyar és mitől intézet.
De az igazi trükk maga a termékelnevezés! Kevesen tudják, hogy mekkora különbséget takar két betű felcserélése, vagy egyetlen hosszú ékezet. Míg egy ÉRME kibocsátása állami kiváltság, addig egy ÉREM kibocsátása "magánügy". Sőt ennél még kisebb - egyetlen ékezet - a különbség fentiek tárgyesete, vagy többes szám birtokos esete között! (érme - érmét, illetve érem - érmet, vagy érme - érméi, illetve érem - érmei)

A MÉI - saját honlapja szerint - az általa kibocsátott termékek "hivatalos magyarországi forgalmazója". Mitől lenne "hivatalos" egy kft? Mert engedélye van rá? (Akkor a piaci árus is a kínai tornacipők "hivatalos magyarországi forgalmazója"!)

Nézzük a terméket. A 48-as éremről a honlapon kiderül a mérete és súlya, valamint anyagáról annyi, hogy "színezüsttel" bevont réz. (Pedig engem az is érdekelne, hogy mennyi az ezüst bevonat súlya!)

A honlap szerint "a csomagolás és kézbesítés költségei a megrendelőt terhelik". A reklám viszont egyértelműen csak "postaköltséget" említ, de a Magyar Posta bizonyára nem ennyiért kézbesíti, a futárszolgálat pedig nyilván szintén rajtam szedi be a hasznát.

Nem kapott nagy nyilvánosságot, hogy mind a Magyar Nemzeti Bank, mind az Állami Pénzverde sietett elhatárolódni, miszerint nekik a MÉI-hez semmi közük, azzal semmiféle kapcsolatuk nincsen.

Az sem vált közismertté, hogy a Gazdasági Versenyhivatal már tavaly augusztusban vizsgálatot indított a kft ellen "tisztességtelen üzleti tevékenység" gyanúja miatt. (Nem támasztották alá valós adatok sem azt, hogy a "kedvezményes árú termék" mihez képest és milyen mértékben kedvezményes, sem azt, hogy a "korlátozott mennyiség" valóban az.)
A vizsgálat befejezéséről, vagy annak eredményéről nem rendelkezem információval.

Mindez annak kapcsán jutott eszembe, hogy a reklám szövege szerint az új érem "az 1848-as forradalom 165-ik évfordulójára" jelent meg. (Amit ugye tavaly már megünnepeltünk!) Persze a reklám lehet tavalyi is, de akkor meg "az idén kibocsátott" kifejezés nem felel meg a valóságnak!

A nevetséges hiba észrevételezése és kijavítása jogilag nyilván nem a TV-csatornák felelőssége, de "erkölcsileg" mégis ők biztosítják annak "nagy nyilvánosság előtti" elkövetését!

(Hajdanában én is sokszor hallottam szó szerint ugyanazt a November 7-i beszédet, de arra az egyre azért mindig ügyeltek a szónokok, hogy a tárgyévben éppen "hanyadik" is volt az az évforduló!)

Ejnye no!