|
|
|
Tweet |
|
|
|
Még 2011-ben hozták nyilvánosságra, hogy Békésszentandráson kis vízerőművet építenek. Úgy tudni, hogy ezzel a magyar vízierőművek áramtermelő kapacitása eléri majd az 55 megawattot. De milyen a mai kapacitás? Információink szerint, 53 megawattos. Tehát a tervezett Békésszentandrási vízerőmű 2 MW-os lesz?!
A duzzasztó egyike a kevés megvalósult vízügyi beruházásoknak, ami a két világháború között zajlott Magyarországon. A vízlépcső fő szakértője a később világhírnévre emelkedett Mosonyi Emil volt. Többes célt szolgált, egyrészt a hajózás biztosítása, de szintén fontos ok volt az öntözés is. Ezt csak elősegítette, hogy Horthy Miklós személyes álma volt a magyarországi rizstermelés beindítása is, amihez elengedhetetlenül szükséges a folyamatos vízborítottság.
A duzzasztót 1994 és 1998 között felújították és egészen különleges turisztikai látványosságként is szolgál. Az összesen 1,7 milliárd forinttal támogatott beruházások segítségével 2,8 megawatt többlet beépített teljesítményt fog jelentkezni. Békésszentandráson, a Hámas-Körösön a Hydro Power Consulting Kft. 2,7 milliárd forintból építi meg az 1942-ben épült helyi duzzasztónál a 2 MW kapacitású erőművét.
A fővárosi székhelyű és magyar magánszemélyek tulajdonában álló cég éves szinten 8,6 gigawattóra villamos energiát fog termelni Békésszentandráson - mondta érdeklődésünkre Kapuváry Gusztáv, a beruházó vállalkozás ügyvezető igazgatja. Hozzátette, a társaság a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében egymilliárd forintos támogatást nyert el. A támogatáson felül a projekthez szükséges forrásokat a tulajdonosok hozzájárulásából, illetve bankhitelből biztosítják. A két Kaplan turbinás erőmű beruházása a tervek szerint 2012 végére fejeződik be.
A cég számításai szerint a fejlesztés 15 év alatt megtérül, ugyanakkor a környezetbarát beruházással évente nyolc ezer tonna széndioxidot váltanak ki. A HydroPower Consulting Kft egyébként már korában átadott egy hasonló erőművet a Rábán Kenyeriben, és szintén egy kiserőművet tervez a Hernádon is.
A hír hallatán, kis aggodalom támadt a Békés megyében élők szívében: vajon az erőmű nem „tesz-e keresztbe" a Körösök hajózhatóságának. (Az 1942-ben átadott Békésszentandrási duzzasztónak része egy 1200 tonnás uszályok áteresztésére alkalmas zsilip, kezdeti tervek születtek a folyó szállítási és turisztikai hasznosítására is. Sőt, annak idején a halak közlekedését segítő „hallépcsőt" is építettek. De vajon az erőmű nem teszi lehetetlenné a vízi közlekedést?
Megtudtuk azonban, hogy a vízerőmű, a duzzasztó (folyásirány szerinti) bal oldalán, 15 méterrel „alatta" épül meg, az ártéren. Nem egymás mögött, hanem gyakorlatilag egymás mellett helyezkednek majd el. Az erőmű építéséhez így nem kell ideiglenes mederbe terelni a Hármas-Köröst. A duzzasztóművel együtt épült zsilip változatlanul biztosítja a hajózást. Az erőművel új, korszerű hallépcső is készül, ami ezt jelenti, hogy a halaknak nem az eddigi, betonból készült pályán kell közlekedniük, hanem az úgynevezett „osztó szigeten" kialakított, földmedrűben.
Egy kis történelem:
A duzzasztóművet és hajózsilipet Vitéz Nagybányai Horthy Miklós Magyarország akkori kormányzója 1942. október 15-én helyezte üzembe. A kormányzó Kállai Miklós miniszterelnök és más kormánytagok kíséretében a Csongrádtól Békésszentandrásig terjedő utat a Megyer nevű motoros hajón tették meg. A hajó délután 3 óra 30 perckor futott be a Békésszentandrási hajózsilipbe. A hajó kikötése után a kormányzó a középső mederpilléren elhelyezett gépházban gombnyomásra leeresztette a felső elzáró táblát. Ezzel a jelképes mozdulattal megszületett az Alföld mesterséges vízesése, és 5 m magasból zuhogott alá a víz a Hármas-Körös felső, magasabban lévő szakaszából az alacsonyabban fekvő alsó szakasz medrébe.
Az országos hírű eseményről a korabeli újságok is tájékoztattak. Részlet a Magyar Közélet című folyóiratból: “Békésszentandráson elkészült az új vízlépcső hatalmas zsiliprendszere. Ezzel a Körös újabb 110 kilométeres hosszúságban hajózhatóvá vált és ebből a folyó völgyében 20.000 katasztrális holdat lehet egyidejűleg öntözni. A nagy gazdasági jelentőségű duzzasztóművet és zsilipet a hősi halált halt Kormányzó helyettesünkről, vitéz Horthy Istvánról nevezték el. A zsilip vasszerkezete ugyanis a MÁV gépgyárban vitéz Horthy István irányításával készült. A duzzasztómű ünnepélyes felavatásán megjelent Horthy Miklós, Magyarország Kormányzója is, a miniszterelnök és a kormány több tagjának kíséretében.”
Íme a hír, ami lehetne pozitív is, csak az a felháborító ebben az esetben, hogyan alakul a nagy értékű beruházás köztulajdonból magán tulajdonná! A duzzasztó energiája magánzsebre fog dolgozni és azért az energiáért is az emberek fizetnek majd, amit az Ő általuk kifizetett energiáik felhasználásával állítanak majd elő! Szs Forrás: Déliszó |
|
|
|