Nézem ezt a Bajnai-Mesterházy vitát, ez lenne az ellenzék? Ha nem a bőrömre menne, még jól is szórakoznék!

Elárulták magukat: ezek nem ellenzék, csak a hatalomvágy különböző csoportosulásai. Mert a vita arról szólt, kinek, milyen széke legyen… És velünk ki törődik? Mert ezek nem, az már látszik.

Most ott tartunk, hogy jól összevesztek, mert nem tudták eldönteni, hogy milyen legyen a parlamenti arány, ki legyen a kisdobosok őrsvezetője. Olyan ez, mit az építkezésen két félrészeg kubikus, mikor összevesznek a lottónyereményen, csak a szelvényt sem vették még meg. De már költik…

Ezek a lényegi kérdések, nem a választók, nem az ország sorsa. Egy normális világban a politikai ambíciókat alárendelik a célnak, a közös jónak. Nekem, mint választópolgárnak teljesen mindegy, ki a miniszterelnök, kik a miniszterei. Csinálják jól a dolgukat, ez a lényeg. Ezek meg triviális kérdéseken vesznek össze.

Nincs itt semmiféle megújulás, csak jelszavak, csak a duma. Most ha elmegyek szavazni, azt tudni fogom, hogy kire adom le a voksomat, mert azt ráírják a szelvényre. De hogy mire szavazok? Azt senki nem tudja. Legfeljebb a kisebb rosszra, ha egyáltalán úgy lesz. Hát ez nagyon jó: még meg sem kapták a szavazatomat, de már szét is szaggatták. És ha mázlink van, még megtudhatjuk, hogy milyen arányban pöffeszkednek a bársonyszékben a felhatalmazásomból. Csak azt nem tudhatjuk, hogy milyen célból, mire, és hogyan használják fel. Ez aztán a demokrácia!

Vannak nagy jelszavak, hogy meg kell szólítani a bizonytalanokat, rejtőzködő szavazókat… Mert az ország több, mint a fele el sem megy a szavazásra. Rossz hírem van: nem bizonytalanok, nem. Elegük van az eltelt huszonhárom évből, a sumákolásból, a korrupcióból, abból, hogy itt mindent meg lehet úszni, számonkérés nélkül. Mert pártpreferenciák nélkül kijelenthető, hogy nálunk jó üzlet a politika. Ez minden kormány idején így volt, van. Csak az ország ment bele tönkre.

Talán a célnak kell alárendelni a politikát, nem a hatalomnak a célokat. Mert ha ez így megy tovább, semmi nem fog változni, a választások eredményétől függetlenül. Fel kellene ébredni: a jelenlegi helyzet nem varázsütésre alakult ki! Huszonhárom év tesze-toszasága, umbuldái, politikai érdekből történő elnézései, a pártérdekek vezettek ide. Nem a FIDESZ-t kell szidni, hanem azokat a kormányokat, akiknek egymásra épülő tevékenysége miatt most ez a túlhatalom létrejöhetett.

Mit vártok tőlem, politikusok? Csak egy szavazatom van, de nem adom olcsón. Arra végképp nem, hogy mindezt folytassátok.

Ördög László