Először is engedje meg,hogy bemutatkozzam, Teplán Tibor nyugállományú rendőr főtörzszászlós vagyok.

Egy - a napokban a facebookon, majd a Hír24 oldalán is megjelent hír kapcsán - reflektál levélírónk nyílt levélben, amelyet az alábbiakban közlünk:

Egyenruhás rendőrként kezdtem a pályámat, később bűnügyi vizsgáló, majd a BRFK Életvédelmi és Rablási Osztályának főnyomozója voltam, aztán a BRFK Kábítószer Bűnözés Elleni Osztályán teljesítettem szolgálatot, onnét vonultam nyugállományba.

Tekintettel arra, hogy nem ismerjük egymást, nincs morális alapom arra, hogy a szavaiban kételkedjek, azonban némi fenntartásom van az Ön által leírt történettel kapcsolatban és engedje meg, hogy ezt leírjam Önnek, továbbá engedelmével ezt, illetve a leírtakat közkinccsé tegyem.

Tehát: Ön azt állítja, hogy egy rendőri intézkedés - történetesen egy igazoltatás - kellős közepén kérdőre vonta az intézkedő rendőröket az intézkedés okáról. Nos, akkor azt kell mondanom, hogy Ön ritka szerencsés ember. Hogy miért is? Ugyanis én levezetném Önnek, hogy ha hozzám jön oda egy intézkedés közben így és ezzel a stílussal, akkor én a következőt teszem, mint intézkedő rendőr és a következő módon fejezem be, pontosabban folytatom le az intézkedést szakszerűen. És szeretném itt a hangsúlyt a SZAKSZERŰ, a LEFOLYTATÁS és a BEFEJEZÉS szavakra fektetni.

Amennyiben Ön odajön egy intézkedés kellős közepette és kérdőre von engem, hogy kit és miért igazoltatok, akkor először közlöm, hogy intézkedésben vagyok és felszólítom arra, - mivel engem ebben akadályoz - a cselekményét hagyja abba. Amennyiben a felszólítás ellenére mégis tovább folytatja a cselekményét, akkor a felszólítást a "Törvény nevében" szavak előrebocsájtásával nyomatékosan megismétlem és ha ez sem ér el eredményt, akkor kényszerítő eszköz igénybevételével személyi szabadságot korlátozó intézkedést alkalmazok. Magyarul kedves Fruzsina, megbilincselem és előállítom, aztán megírom mint a személyi szabadság korlátozásáról szóló jelentésemet, amiben megemlítem a bilincs használatát, egyúttal feljelentem intézkedés akadályozása miatt. És higgye el, hogy ha én ezt szakszerűen és jogszerűen teszem, akkor Önt el is marasztalnák.

Mint nyugdíjas rendőr, tisztelem és tiszteletbe tartom a törvényeket, még ha bizonyos esetekben nem értek velük egyet, akkor is. Ha én betartom azokat, jogos az elvárásom, hogy mások is tartsák be azokat és ha jogsértést észlelek, állampolgári jogon teszek is ellenük. Azonban engedjen meg egy kritikát. Ha Ön utálja a rendőröket, ez az Ön egyéni problémája. Az is, ha erről az esetről az érintett rendőrök jelentést,vagy feljelentést írtak. De amit Ön tett - ha valóban ezt tette - és ezt le is írta, nem veszélytelen. Nem vagyunk hibátlanok, Ön sem, én sem és a rendőrök sem. De azért az ad abszurdum, hogy Ön arra bujtogat kifejlett igazságérzettel rendelkező " jogtudós" embereket, hogy beleszóljanak, akadályozzanak rendőri intézkedést.

Kérem, Ön az említett igazoltatás előzményeivel tisztában volt? Volt arról Önnek tudomása, hogy miért került sor az igazoltatásra? Tudta-e Ön, hogy esetleg az igazoltatott hajléktalant nem kőrözte-e valamely rendőri szerv esetleg azért, mert fiatal lányokat zaklatott, netán erőszakolt meg? Ugye, hogy nem?

Én úgy gondolom, hogy Ön fiatal és heves és úgy gondolom, hogy a demokráciával kapcsolatban van egy téves értékítélete és úgy gondolom, ha Önt valamilyen jogsérelem, támadás éri, akkor legyen olyan kedves és hívja a különféle jogvédő szervezeteket, a kéményseprőket, a pékeket, vagy a kertészeket. Mert szemmel láthatóan Ön jobban bízik mindenki másban,mint a rendőrökben.

Tisztelettel:
Teplán Tibor ny.r.ftzls