A Magyar Posta Zrt. büszkén adta hírül, hogy a HR szervezete díjat kapott.

Innen is gratulálunk a díjhoz, de jó lett volna megtudni eme híradásból, hogy mi is volt a rendező elv a díj odaítélésekor. Mert mi a tapasztalata az ügyfélnek a postai ügymenetről? Erről bizony sokan, sokfélét tudnának mesélni, aki viszont belelát a háttérbe is, nos, nekik viszont nem szabad beszélni a mindennapi problémákról.

Különböző internetes fórumokon, közösségi oldalakon időnként megjelenik a téma, különösen a hónap azon kritikus napjai körül, amikor sokaknak sokat kell várakozni a postán, hogy feladják a csekkjeiket, leveleiket, vagy most, amikor az adóbevallási határidő utolsó pár napja van.

Hogy mi a tapasztalat? Jól ismert postai alkalmalzottak tűntek el az utóbbi időben, kérdésre csak annyit mondanak, más munkahelyre ment. Nincs megfelelő számú kézbesítő, akik között még így is nagy a fluktuáció, hiszen nagy körzeteket kapnak, nem mindenki bírja, főleg nem azért a fizetésért, amit kapnak. 

A Posta is halad a korral, ügyfélhívó rendszert vezetnek be a fiókokban, amelyeken a gombokhoz tartozó feliratok inkább a szakmai zsargonnal felvértezett alkalmazottaknak mondanak egyértelműen valamit, nem az ügyfélnek. A korszerű ügyfélhívó önmagában viszont mit sem ér, ha nincs mellérendelve alkalmazott. Pl. ha egy postahivatalban 6 kiszolgáló ablakot alakítottak ki, akkor oda minimum kellene 6 ügyintéző is, hogy a rendszer összefésülve jól, gyorsan és hatékonyan működjön. Hiszen egy ügyintézés nem merül ki abban, hogy pl. a feladandó csekkeket átküldik a gépeken, a postáskisasszonyoknak - valószínűleg kötelezően - ajánlaniuk kell különböző postai, banki, biztosítási termékeket is. Ha az ügyfél ebből bármelyiket választja is, akár csak a meghallgatás, vagy esetleg üzletkötés is lesz, a sor csak tovább várakozik, az ügyintézési idő hosszabbodik.  

Ami biztosan látható, kevés a postai alkalmazott mind a postahivatalban, mind a kézbesítésnél. Ha a HR szervezet díjat kapott, akkor ez igazán inspirálhatná őket arra, hogy ne csak a központi részen legyen megfelelő számú alkalmazott, ne csak a statisztikát kozmetikázzák, hogy mindenhol minden rendben van, hanem gondoskodjanak arról, hogy a valóságban is minden rendben legyen. Vagy legalábbis közelítsen hozzá.