A "húshagyó kedd" a farsang és a báli szezon utolsó napja.

A húshagyó kedd a nagyböjt kezdetét megelőző utolsó nap a keresztény egyházi évben, azaz a hamvazószerda előtti nap. A név is a böjt kezdetére utal, azaz ezen a napon lehet utoljára húst enni. A húshagyó kedd mozgó dátumú ünnep, időpontja a húsvét időpontjától függ, a húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd.

A húshagyó kedd a farsang és a báli szezon utolsó napja, még egy lehetőség a vigadozásra, nagy evés-ivásra. A rá következő nap ugyanis már a hamvazó szerda, a nagyböjt kezdete. Annak, aki tartja,  negyven napos szigorú diéta következik, hús nélkül és visszafogott adagokkal. A keresztény világ ezzel Jézus negyven napos böjtjére emlékezik, az időszak végét a húsvét vasárnap jelenti.

Ez a farsangi szezon utolsó napja, amit sok helyen karnevállal, felvonulással ünnepelnek. Ekkorra esik a velencei karnevál utolsó napja is. A karnevál szó egyik etimológiája szerint a szó a latin carne levare (a hús elhagyása) kifejezésből származik, mások szerint carne vale (búcsú a hústól) adja a szó eredetét.

A régi időkben húshagyó kedden a gazdák próbáltak az eljövendő időszak időjárására is következtetni. Megfigyeléseik alapján úgy hitték, hogy ha húshagyókedden csillagos az ég, akkor sok tojást tojnak a tyúkok egész évben.

A húshagyókeddi napsugár a bő esztendőt jelentett.