|
|
|
Tweet |
|
|
|
Veresegyház igazán gazdag sportélettel büszkélkedhet. Akik saját maguk nem sportolnak, azok is találkozhatnak szurkolóként a gyerekek, fiatal felnőttek által űzött sportágak eredményeivel. Most viszont bemutatnák a vízilabda-utánpótlás csapat sanyarú helyzetét.
Pásztor Attilát, az Octopus Búvár- és Vízilabda Egyesület vezetőjét sokan ismerik Veresegyházon. Békéscsabáról költözött Veresegyházra, miután kapcsolatba került a várossal a vasútállomás mellett épített P+R parkoló megépítése kapcsán. A városias fejlődés, Budapesthez való közelsége vonzotta, valamint a tavak, amelyekben már akkor látta a lehetőséget, hogy megvalósítsa elképzeléseit. Az egyesületet létrehozva, valamint a városi sportkoncepció kidolgozásával és bizottsági tagságával megalapozta a gyerekek úszási, edzési lehetőségeit. A város egy ideig támogatta, kedvezményt kapott az uszoda igénybevételéhez. Ez így volt 2012-ig. És most lássuk, milyen helyzet alakult ki a tavalyi évben. Idézzünk a hozzánk küldött levélből:
"Az egyesület jelenleg is anyagi problémákkal küzd, a megszűnés veszélye fenyegeti minden pillanatban. A város semmilyen módon nem támogatja az egyesületet, sőt az idén szeptemberben megvonták a hétvégi (vasárnap délben) 30%-os bérleti kedvezményét is. Minden évben kérte az egyesület a város segítségét részletes stratégiai terv és teljesen részletes pénzügyi tervvel és beszámolóval együtt.
Az egyesület a gyermekek versenyeztetése mellett (csapatonként kb. 1 millió ft/év) a hétköznapi 1 óra 1 sávban és a vasárnapi 11-13 óra közötti bérlésért minden hónapban 350ezer forintot, azaz éves szinten több mint 3,5 millió forintot fizet ki a város, illetve mostmár az iskola részére. (július, augusztusban a maguk által épített tóvízilabda pályán edzenek, ezért nem bérlik az uszodát!)
A társasági adó (látvány csapatsportágak támogatása, röviden TAO) adta lehetőségeket próbálta az egyesület segítségül hívni az uszodabérlés és versenyeztetés megoldására! A tavalyi és az idei versenyszezonban is indultak a pályázaton és minkét alkalommal közel 30 millió forintot nyertek. Ez szépen hangzik, de a helyi vállalkozások nem álltak a program mellé, nem adták a támogatást, az elnök egy cég kivételével (Kucsaker KFT.) más városok cégeitől gyűjtött össze 8 millió forintot. A Sanofival a város kezdeményezésére!!! szerződést akart kötni az egyesület a maradék 22 millió forintra, de a cég az utolsó pillanatban érthetetlen okokra hivatkozva visszalépett. Az egyesületnek így nem maradt ideje más támogatót találni az adóév végére az idő rövidsége miatt, az eljárás ügymenete bonyolult és hosszadalmas, több körös művelet.
A sportszakmai programot ettől az egyesületnek végig kellett vinnie a pályázat szerint minden csapattal, így nemhogy jobb lett a helyzet, hanem összeomlás szélére került az egyesület!
Pásztor Attila magánszemélyként 5 millió forint magánhitelből próbálja most megmenteni az egyesületet, hogy a több mint 100 sportolót ne kelljen „szélnek ereszteni“!
A jelenlegi „TAO“ pályázat is lassan lezárul és az egyharmad része van csak meg az egyesület által felhasználható támogatási keretnek, de még az is csak ígéretként. Eddig az elnök önmaga 10 céget gyűjtött össze 10 millió forint értékben, de az összeg megint nem fedi le a sportszakmai programot, ami 30 milliós. Ha az egyesület december 31.-ig nem talál még támogatót, akkor valószínűleg megszünteti gyermek vízilabda tevékenységét és a beszedett TAO pénzeket visszaadja az államnak. Elgondolkodtató az is, hogy a 10 támogató cég közül, csak egy veresegyházi van Dr. Marik György személyében.
Az egyesület Gödöllő városával aláírt egy „TAO“ megállapodást, mely arról szól, hogy amennyiben sportuszoda épül Gödöllőn, akkor az Octopus BVSE utánpótlás szakosztályai terhére építik majd meg, de sajnos a jelenlegi helyzetben 2-3 évet nem él meg az Octopus utánpótlás vízilabda szakosztálya erre várva.
Amennyiben Veresegyház városa továbbra sem támogatja az egyesületet legalább uszodabérlet mentességgel, akkor az egyesületnek valószínűleg pár hónapon belül meg kell szüntetnie a vízilabda tevékenységét, a többi szakosztály székhelyét pedig kénytelen áthelyezni Gödöllőre, ahol könnyebben tudnának támogatóra lelni. Az egyesület elnöke nem képes több magántőkét bevonni, a tagdíjakat pedig nem lehet a végtelenségig emelni a mostani gazdasági körülmények között, illetve vízfelületet is keveset kapnak a vízilabdások, így toborozni sem lehet, hogy nagyobb legyen a tagdíjhányad!"
Lehet, hogy az olvasóban is felvetődnek kérdések. Vajon miért szorul háttérbe egy olyan sportág, amelyik a kiemelt öt sportág között van, amelyik utánpótlást nevel egy olyan sportban, amelyik az egyik legeredményesebb. Miért nem támogatják a helyi vállalkozások ezt a sportágat oly módon, amelyik nekik tulajdonképpen nem is kerül pénzükbe, hiszen a befizetett adójukból járulnának hozzá a sikeres működéshez? Miért van az, hogy bár néhány vállalkozás ígéretet tesz a TAO igénybevételéhez, majd valamilyen rejtélyes módon mégis visszalép? Miért gondolhatták meg magukat? Lehet, hogy valaki telefonált nekik? Ha büszkélkedhetnénk egy sikersportággal, akkor vajon miért nem tesszük? Lehet, hogy Pásztor Attila olyan segítőkkel veszi körbe magát, akik nem tetszenek valakiknek?
Bárhogy is van, jó lenne, ha a város meggondolná magát, és nem engedné ki a kezéből a lehetőséget, hogy ennyi gyereket nevelő egyesület más városnak szerezzen sikereket. Néha nem ártana félretenni a sértődöttséget, a személyekre kivetített nemtetszést, csak simán a gyerekek érdekeit nézni! |
|
|
|