VERESEGYHÁZ

Veresegyház elhelyezkedése, megközelíthetősége

Veresegyház a Pesti síkság részeként a Gödöllői dombság északi felén, a Cserhát közelében terül el 160-180 m tengerszint feletti magasságban. Délnyugat felől a csomádi Magas hegy, délről a fóti Somlyó és a mogyoródi Gyertyános, észak-keletről pedig a Gödöllői-dombság részeként az Öreghegy és a Margita határolják. A Gödöllői-dombság vízgyűjtő területén összegyűlt csapadékot, az ott eredő patakok segítségével a Sződrákosi-patak gyűjti össze és viszi tovább a városon keresztül.
 

Veresegyház fekvése Budapest közelsége miatt nagyon kedvező. A település a fővárostól 23km-re Gödöllő és Vác között helyezkedik el. Személygépkocsival déli irányból az M3-as autópályáról a gödöllői lehajtó után Szada településen keresztül, nyugati irányból Fóton és Csomádon keresztül, északi irányból pedig Vác felőli kis településeken keresztül közelíthető meg. Veresegyház vasúti tömegközlekedéssel a Budapest Nyugati pályaudvart Váccal és Balassagyarmattal összekötő vonalon közlekedő vonatokkal érhető el. Autóbusszal járó megfelelő személyforgalmat a Budapest-Gödöllő-Galgamácsa-Vác között ingázó autóbuszjáratok biztosítják


Veresegyház nevének eredete

Veresegyház hajdani neve Véresegyház volt, Szent László király Salamon ellen folytatott csatája után. Valójában azonban a helység neve a veres (piros) melléknév és az egyház (templom) főnév összetételéből ered. Régi, vakolatlan, vörös téglás temploma után kapta nevét.


Veresegyház múltjából

Veresegyház helyén már i.e. 4000-2500 közötti időszakban is éltek emberek, ezt bizonyítja a területen 1984-ben feltárt szarmata síremlék. Kr.u. 568-670 közötti időkből avar-kori régészeti leletek kerültek elő a ma Veresegyházhoz tartozó Ivacs falu területéről. Veresegyház történetéről első okleveles említése 1375-ből származik.

Veresegyház a középkorban jelentős birtokként működött, melyhez 12 falu tartozott. Az Árpád-kortól kezdve a környező falvak között vallási központként tartották nyilván. A XVIII. században földesura 3/4 részben a váci püspök, 1/4 részben a nagyváradi káptalan. A váci püspöki uralom egyik birtokkerületeként a veresegyházi ispánság székhelyeként működött. A XIX. század elején itt volt a Váci járási alszolgabíró lakhelye. A XIX-XX. században körorvosi és körállatorvosi székhelyként is számon tartották.

Veresegyház az egykori Pest-Pilis, majd Pest-Pilis-Solt, 1876-tól Pest-Pilis-Solt-Kiskun, 1950-től Pest megyei településként 1965. december 31-ig a Váci járáshoz tartozott. Ezután csatolták a Gödöllői járáshoz. A járások megszűnése után 1984. január 1-től Gödöllő város vonzáskörzetéhez tartozik. 1970. április 1-től nagyközség. 1956. július 1-től kivált területéből Erdőváros, Fekete-puszta egy része, Háromház, Kígyóstó egy része, Paskomszőlők, és a Tisztviselő-lakótelep külterületek, majd együtt Erdőkertes néven önálló községgé alakultak. Veresegyház lakossága jórészt mezőgazdaságból élt. A veresegyházi címeren feltüntetett szimbólum is jelzi, hogy a településen epertermesztés volt jellemző.

Veresegyház 1997-től a Gödöllői kistérség tagja. Gyors és dinamikus fejlődése és gyarapodó lakossága miatt a város 1999. július 1-jén városi címet kapott. Közműellátottsága (villany, gáz, víz, szennyvízcsatorna, telefon, kábel-tv és internet) teljes.  Lakosságának folyamatos növekedése a környék legdinamikusabban fejlődő településévé tette. Ezzel egyidejűleg az intézményi struktúra is nagyot fejlődött. A város európai színvonalú bölcsődével, óvodákkal és iskolákkal rendelkezik. Lakossága 2010-re meghaladta a 16.000 főt. Nyári időszakban az idény-nyaralók miatt Veresegyház lélekszáma akár a 30.000 főt is megközelítheti.

Idegenforgalom, turizmus

1911-ben az országban elsőként indult el a Szada-Gödöllő kitérővel Budapest-Veresegyház-Vác településeket összekötő villamos-vontatású vasút. A vasúti forgalom megindulása és a közlekedés fejlődése maga után vonta a kereskedelem és a turizmus fellendülését.

A Szentjakab pusztán eredő Sződrákosi-patak XV. századi elgátolásával mesterségesen létrejött Öreg-tó vagy Malom tó már akkor is komoly idegenforgalmi szerepet töltött be. Szegélyén és úszólápjain olyan növények élnek, melyek egy hideg övi vegetációnak az utolsó hírmondói. 1929-ben az Öregtó homokos partja mentén megnyitotta kapuit a strandfürdő 100 db öltöző kabinnal, étteremmel, kiadó szobákkal. A II. világháború után, a szocializmus időszakában a mezőgazdaság, az ipar és az egészségügy fejlődése kezdődött, ezzel ellentétben a város turizmusa visszaesett. 1981-ben az Öreg-tótól délre alakították ki a Pamut tavat. 1987-ben pedig a két tó közötti közbenső terület kikotrásával és a Sződrákosi-patak felduzzasztásával hozták létre az Ivacsi tavat. A rendszerváltás után a lakosság megháromszorozódott, ezzel egyidejűleg Veresegyház idegenforgalma és turizmusa is rohamos ütemben fejlődni kezdett. A tavak mentén horgászparadicsom alakult ki. A településen feltárt termálvíz, a tórendszer, és az egyre színvonalasabbá váló medvefarm és farkas menhely a turisták közkedvelt célpontjaivá váltak.


Nevezetességek, Kultúra

A Fő út mentén álló, műemlék jellegű Római Katolikus templom egyhajós, középtornyú, 1778-ban copf-stílusban épült. A XVIII. század második feléből való Szent Erzsébetet ábrázoló oltárképét Johann Martin Schmidt festette. Orgonáját 1995-ben avatták, azóta magyar és nemzetközi művészek közreműködésével orgonahangversenyek helyszínéül szolgál. A római katolikus templom udvarán áll a barokk stílusban kőből faragott Golgota szoborcsoport (kálvária). A templom mögött található Kő Pál Munkácsy díjas szobrászművész Anya című alkotása, melyet 1996. augusztus 20-án avattak fel.

A Mogyoródi út mentén helyezkedik el a Református templom, mely 1784-88 között épült, szintén copf-stílusban. Az épületet 1911-ben neogótikus formában átépítettek. A református templom orgonáján kéthavonta rendeznek orgonahangversenyeket.

A Nap utca és Virág utca találkozásánál emelkedik az Evangélikus templom, mely 1920-as években épült neogótikus stílusban.

Veresegyház legrégibb épülete a XVIII. században épült Fő úti Kisvendéglő, mely az 1940-es években hentesboltként üzemelt, az államosítás után sokáig üresen maradt, majd rendszerváltást követően vendéglő lett.

A Fő út egy másik látványossága az I. világháborús emlékhely, a Hősök Parkja, és a mellette lévő Székely kapu, mely az erdélyi testvértelepülés, Atyha község ajándéka. Szintén a Fő út mellett tekinthető meg a Veresegyház hagyományait, öltözködési múltját feltáró Tájház.

Veresegyház központjában található Kun Éva Veresegyházon élő keramikus művész és Módy Péter közös munkája, a Harangos kút, és a Mackós falikút, valamint Mizser Pál Tükröződések című falfestménye. A Fő téri Üzletházban (Fő út 53.) és az új Mézes völgyi Általános iskolában (Mogyoródi út 5-7.) szintén Kun Éva díszkút munkái láthatók.

Baglyok című szobor páros (Fő út 77-79.) a Fabriczius József Általános Iskola előkertjében található. Alkotója Szabó Mária szobrászművész. Szintén a Fabriczius József Általános Iskola aulájában tekinthető meg Würtz Ádám alkotásaként a Mese és Mitológia című nagyméretű kerámia.

Megyeri László Veresegyházon élő faszobrász Bagoly-flamenco című hatalmas fafaragása a Mézesvölgyi Iskola aulájában található.

A Kálvin téren a Református templom előtt található az 56-os emlékmű, a 2010-ben avatott bronz Petőfi szobor pedig a Petőfi téren magasodik.

Veresegyház ivacsi részén a Pamut tó északi oldalán terül el a több szoborból álló japán-magyar barátság emlékpark, melyet 1996-ban a millecentenárium emlékére készítettek el. A szobrok alkotója Magyarországon élő Mitsui Sen szobrász, grafikus.

Természetjárásra igen kedvezőek a helyi adottságok és a környéken található erdős, tavas területek, ahol turistaútvonalak vezetik a kirándulni vágyókat. A városból könnyen eljuthatunk Gödöllőre, ahol megtekinthetjük a Grassalkovich Kastélyt és a Máriabesnyői Templomot. Mogyoródon található a Hungaroring, és az Aquapark  Őrbottyánban az ország jelenleg egyetlen működő harangöntő műhelye nézhető meg. Szadán a Székely Bertalan Múzeum kereshető fel, Vácrátóton pedig a Botanikus Kert fogadja a látogatókat.  Nyugati irányba haladva  a Fóti Somlyó kellemes kirándulós kikapcsolódást nyújt. Fóton, a volt gyermekvárossal szemben a város kéttornyú Templomában gyönyörködhetünk. Dunakeszin a repülőtér és a lóversenypálya fogadja az oda érkezőket.

NEVEZETESSÉGEK

Medvék és Farkasok Otthona

Veresegyház déli szélén, a tavaktól 1,5 km-re fekszik az ország egyik leghíresebb medvefarmja, ahol farkasok és más kisebb vadállatok is menedéket kaptak. Cím: 2112. Veresegyház, Patak u. 39. Nyitva tartás: Minden nap 8-19 óráig

Termál Gyógyfürdő

A Veresegyházi tórendszer szomszédságában, a területen megtalálható mély rétegekből származó hévíz jóvoltából, meleg vizű gyógyfürdő és faházas üdülőkomplexum működik. Cím: 2112. Veresegyház, Találkozók útja 1. Nyitva tartás: Egész évben 9-19 óráig

A Veresegyházi asszonykórus egy vokális népi együttes volt az 1990-es években. 1986. év vége felé Janicsák István, a Z’zi Labor együttessel való közös produkcióval országos hírnévre tettek szert a Honky Tonk Woman című dallal. Az együttes később feloszlott, helyette a veresegyházi Hagyományőrző Népi Együttes (40-50 fő) maradt, veresegyházi tagjai a régi hagyományok megőrzésével foglalkoznak.

Öreg tó – Szabadtéri strand - Horgásztanya

A Gödöllői dombság vízgyűjtő területén eredő patakok vizét a Veresegyházt is átszelő Sződrákosi patak gyűjti össze. A patak mentén helyezkedik el a négytagú tórész, melynek legidősebb tagja az Öreg tó. A régen Malom tónak is nevezett tó egyik része a fürdőzést teszi lehetővé, a másik része horgászparadicsom. A környék természetjárók közkedvelt helye, innen induló tanösvénye sok szép érdekességet nyújt a gyalog túrázóknak. Cím: 2112. Veresegyház, találkozók útja

Úszólápok és vízililiomok

A veresegyházi Öreg tó felső része természetvédelmi terület. A tó ezen része különleges a területén honos országosan is ritka úszólápok és a nyári időszakban nyíló vízililiomok miatt.

Kocka tó és Hínáros

A természetvédelmi terület igen fontos részét képezi a Kocka tó, mely az Öreg tó részeként,  déli irányban helyezkedik el. Elszigetelt sekély vizét gazdag hínáros borítja. Az egyetlen tó Veresegyházon, ahol megtalálható az őshonos aranykárász. Vadvíz.

Haldorádó vagy Ivacsi tó

1987-ben az Öreg tó és a Pamut tó közötti közbenső terület kikotrása mellett, a Sződrákosi patak felduzzasztásával hozták létre az Ivacsi tavat. Horgászok igen kedvelt helye. Félszigetén Mitsui Sen Hullám c. kőfaragott szobra látható.

Pamut tó - Fenyves

A pamut tavat 1981-ben alakították ki az Öreg tótól déli irányba. Az összes tó közül a legmélyebb. Szintén természetvédelmi terület, a Szadai-láprész része, mely gazdag növény- és állatvilágáról híres.

Római katolikus Templom és Golgota kálvária

Árpád-házi Szent Erzsébetről kapta nevét Veresegyház Római Katolikus temploma, mely egyhajós, homlokzati középtornyos, copf-stílusban épült 1778-ban. Főoltárképe Szent Erzsébetet ábrázolja. Egyházának búcsú napja: november 19. Cím: 2112. Veresegyház, Fő út 93.

"Anya " című  szobor

A II. Világháború hősi halottainak emlékére készítette el Kő Pál Munkácsy-díjas szobrászművész az Anya c. alkotását, mely a Római Katolikus templom mögötti téren kapott méltó helyet. Cím: 2112. Veresegyház, Fő út

Tájház

Veresegyház népviseletének és népi használati tárgyainak gyűjteményét rejti a jelenleg átépítés alatt lévő Tájház.  Nyitva tartása időszakos. Cím: 2112. Veresegyház, Fő út 95.

Világháborús Emlékmű és Székely kapu

A Kisvendéglő melletti Hősök parkjában áll az erdélyi testvértelepülésünk, Atyha község ajándéka és az 1942-ben állított I. Világháborús emlékmű. Cím: 2112. Veresegyház, Ráday u. 12. (Fő út mellett)

Kisvendéglő

Veresegyház legrégebbi épülete a XVIII. században épült. Hosszú ideig magán tulajdonban volt a Válóczy család hentes üzleteként működött, majd államosítás után vendéglőként használják a mai napig is. Cím: 2112. Veresegyház, Fő út 82.

Református Templom és 56-os emlékmű

Veresegyház református temploma II. József 1781-ben kiadott türelmi rendelete után épült 1784-től 1798-ig. Tornyát 1812-ben építették hozzá. A templom előtt áll Megyeri László szobrász 2006-ban avatott 1956-os emlékműve, mely török mészkőből és bronzból készült. Cím: 2112. Veresegyház, Kálvin tér 1-2.

Baglyok c. szobor páros – „Mese és Mitológia” falkerámia

A Fabriczius József Általános Iskola előkertjében található Szabó Mária szobrászművész Baglyok című szobor párosa. Würtz Ádám nagyméretű kerámiája pedig a Fabriczius József Általános Iskola aulájában kapott helyet. Cím: 2112. Veresegyház, Fő út 77-79.

ABC szobor - "Bagoly-flamenco" faszobor – Kerámia díszkutak

Mitsui Sen Veresegyházon élő szobrász ABC című alkotása a Mézesvölgyi Általános Iskola előtti téren található. A nagyméretű Bagoly-flamenco fafaragást pedig Megyeri László szobrász alkotta, mely ugyanezen iskola aulájában áll. Külön érdekesség, hogy Kun Éva keramikus munkái is megtalálhatók az intézményben, kézmosó kutak, az uszoda falán kerámiadíszítések formájában. Szintén az ő keze által készült az iskola udvarán álló „Tudás fáját” ábrázoló szobor is. Cím: 2112. Veresegyház, Mogyoródi út 5-7.

Dísz kutak

Veresegyház központjában az új Főtéren áll Kun Éva és Módy Péter 2006-ban avatott közös kőszobor alkotása a Harangos kút. Mellette a Fő út irányában található a nagy Szökőkút, ellenkező irányban pedig egy kialakított pihenő részeként a Mackós falikút. Közvetlenül fölötte Mizser Pál festőművész Tükröződések c. alkotása csodálható meg. Cím: 2112. Veresegyház, Fő út 45-47.

A Szabadidős és Gazdasági Innovációs Centrum és Főtér mellett a Galéria épületében található Kun Éva keramikus művész munkája, a Flamingós díszkút. Cím: 2112. Veresegyház, Fő út 53.

Petőfi szobor

2010. március 15-én az 1848-as Forradalom és Szabadságharc évfordulóján ünnepélyes keretek között avatták fel Kovács Jenő szobrászművész Petőfi Sándort ábrázoló szobrát a Petőfi téren. Cím: 2112. Veresegyház, Petőfi tér

Magyar-Japán barátság emlékmű park szobrai

Mitsui Sen Magyarországon élő Michelangelo-aranyérmes  szobrász, grafikus alkotásaiból Veresegyház Ivacs részén lévő szobor emlékmű parkban is látható néhány. A szoborpark a Honfoglalás 1100 éves évfordulója alkalmából készült. A Pamut tó mellett emelkedő, felső fenyvessel borított magaslatán tekinthető meg az Újjászületés c. szobor. A fenyves és a Sződrákosi patak között állnak az Ősi jel, és a Szellő kőszobrok. Az Ivacsi vasút túloldalán pedig az Ivacsi tó félszigetén látható a szobrászművész Hullám c. kőszobra. Cím: 2112. Veresegyház, Ivacs u. és Fenyves u. találkozása

Kezek

2009. év nyarán avatták Veresegyház Szadai út, még a körforgalom előtti részen Böjte Horváth István szobrászművész Kezek c. kő- illetve bronzszobrát. Cím: 2112. Veresegyház, Szadai út 6.