. Ma Szabolcs napja van.

VERESEGYHÁZ

 

Veresegyház elhelyezkedése, megközelíthetősége

Veresegyház a Pesti síkság részeként a Gödöllői dombság északi felén, a Cserhát közelében terül el 160-180 m tengerszint feletti magasságban. Délnyugat felől a csomádi Magas hegy, délről a fóti Somlyó és a mogyoródi Gyertyános, észak-keletről pedig a Gödöllői-dombság részeként az Öreghegy és a Margita határolják. A Gödöllői-dombság vízgyűjtő területén összegyűlt csapadékot, az ott eredő patakok segítségével a Sződrákosi-patak gyűjti össze és viszi tovább a városon keresztül.
 


Veresegyház fekvése Budapest közelsége miatt nagyon kedvező. A település a fővárostól 23km-re Gödöllő és Vác között helyezkedik el. Személygépkocsival déli irányból az M3-as autópályáról a gödöllői lehajtó után Szada településen keresztül, nyugati irányból Fóton és Csomádon keresztül, északi irányból pedig Vác felőli kis településeken keresztül közelíthető meg. Veresegyház vasúti tömegközlekedéssel a Budapest Nyugati pályaudvart Váccal és Balassagyarmattal összekötő vonalon közlekedő vonatokkal érhető el. Autóbusszal járó megfelelő személyforgalmat a Budapest-Gödöllő-Galgamácsa-Vác között ingázó autóbuszjáratok biztosítják


Veresegyház nevének eredete

Veresegyház hajdani neve Véresegyház volt, Szent László király Salamon ellen folytatott csatája után. Valójában azonban a helység neve a veres (piros) melléknév és az egyház (templom) főnév összetételéből ered. Régi, vakolatlan, vörös téglás temploma után kapta nevét.


Veresegyház múltjából

Veresegyház helyén már i.e. 4000-2500 közötti időszakban is éltek emberek, ezt bizonyítja a területen 1984-ben feltárt szarmata síremlék. Kr.u. 568-670 közötti időkből avar-kori régészeti leletek kerültek elő a ma Veresegyházhoz tartozó Ivacs falu területéről. Veresegyház történetéről első okleveles említése 1375-ből származik.

Veresegyház a középkorban jelentős birtokként működött, melyhez 12 falu tartozott. Az Árpád-kortól kezdve a környező falvak között vallási központként tartották nyilván. A XVIII. században földesura 3/4 részben a váci püspök, 1/4 részben a nagyváradi káptalan. A váci püspöki uralom egyik birtokkerületeként a veresegyházi ispánság székhelyeként működött. A XIX. század elején itt volt a Váci járási alszolgabíró lakhelye. A XIX-XX. században körorvosi és körállatorvosi székhelyként is számon tartották.

Veresegyház az egykori Pest-Pilis, majd Pest-Pilis-Solt, 1876-tól Pest-Pilis-Solt-Kiskun, 1950-től Pest megyei településként 1965. december 31-ig a Váci járáshoz tartozott. Ezután csatolták a Gödöllői járáshoz. A járások megszűnése után 1984. január 1-től Gödöllő város vonzáskörzetéhez tartozik. 1970. április 1-től nagyközség. 1956. július 1-től kivált területéből Erdőváros, Fekete-puszta egy része, Háromház, Kígyóstó egy része, Paskomszőlők, és a Tisztviselő-lakótelep külterületek, majd együtt Erdőkertes néven önálló községgé alakultak. Veresegyház lakossága jórészt mezőgazdaságból élt. A veresegyházi címeren feltüntetett szimbólum is jelzi, hogy a településen epertermesztés volt jellemző.

Veresegyház 1997-től a Gödöllői kistérség tagja. Gyors és dinamikus fejlődése és gyarapodó lakossága miatt a város 1999. július 1-jén városi címet kapott. Közműellátottsága (villany, gáz, víz, szennyvízcsatorna, telefon, kábel-tv és internet) teljes.  Lakosságának folyamatos növekedése a környék legdinamikusabban fejlődő településévé tette. Ezzel egyidejűleg az intézményi struktúra is nagyot fejlődött. A város európai színvonalú bölcsődével, óvodákkal és iskolákkal rendelkezik. Lakossága 2010-re meghaladta a 16.000 főt. Nyári időszakban az idény-nyaralók miatt Veresegyház lélekszáma akár a 30.000 főt is megközelítheti.

Idegenforgalom, turizmus

1911-ben az országban elsőként indult el a Szada-Gödöllő kitérővel Budapest-Veresegyház-Vác településeket összekötő villamos-vontatású vasút. A vasúti forgalom megindulása és a közlekedés fejlődése maga után vonta a kereskedelem és a turizmus fellendülését.

A Szentjakab pusztán eredő Sződrákosi-patak XV. századi elgátolásával mesterségesen létrejött Öreg-tó vagy Malom tó már akkor is komoly idegenforgalmi szerepet töltött be. Szegélyén és úszólápjain olyan növények élnek, melyek egy hideg övi vegetációnak az utolsó hírmondói. 1929-ben az Öregtó homokos partja mentén megnyitotta kapuit a strandfürdő 100 db öltöző kabinnal, étteremmel, kiadó szobákkal. A II. világháború után, a szocializmus időszakában a mezőgazdaság, az ipar és az egészségügy fejlődése kezdődött, ezzel ellentétben a város turizmusa visszaesett. 1981-ben az Öreg-tótól délre alakították ki a Pamut tavat. 1987-ben pedig a két tó közötti közbenső terület kikotrásával és a Sződrákosi-patak felduzzasztásával hozták létre az Ivacsi tavat. A rendszerváltás után a lakosság megháromszorozódott, ezzel egyidejűleg Veresegyház idegenforgalma és turizmusa is rohamos ütemben fejlődni kezdett. A tavak mentén horgászparadicsom alakult ki. A településen feltárt termálvíz, a tórendszer, és az egyre színvonalasabbá váló medvefarm és farkas menhely a turisták közkedvelt célpontjaivá váltak.


Nevezetességek, Kultúra

A Fő út mentén álló, műemlék jellegű Római Katolikus templom egyhajós, középtornyú, 1778-ban copf-stílusban épült. A XVIII. század második feléből való Szent Erzsébetet ábrázoló oltárképét Johann Martin Schmidt festette. Orgonáját 1995-ben avatták, azóta magyar és nemzetközi művészek közreműködésével orgonahangversenyek helyszínéül szolgál. A római katolikus templom udvarán áll a barokk stílusban kőből faragott Golgota szoborcsoport (kálvária). A templom mögött található Kő Pál Munkácsy díjas szobrászművész Anya című alkotása, melyet 1996. augusztus 20-án avattak fel.

A Mogyoródi út mentén helyezkedik el a Református templom, mely 1784-88 között épült, szintén copf-stílusban. Az épületet 1911-ben neogótikus formában átépítettek. A református templom orgonáján kéthavonta rendeznek orgonahangversenyeket.

A Nap utca és Virág utca találkozásánál emelkedik az Evangélikus templom, mely 1920-as években épült neogótikus stílusban.

Veresegyház legrégibb épülete a XVIII. században épült Fő úti Kisvendéglő, mely az 1940-es években hentesboltként üzemelt, az államosítás után sokáig üresen maradt, majd rendszerváltást követően vendéglő lett.

A Fő út egy másik látványossága az I. világháborús emlékhely, a Hősök Parkja, és a mellette lévő Székely kapu, mely az erdélyi testvértelepülés, Atyha község ajándéka. Szintén a Fő út mellett tekinthető meg a Veresegyház hagyományait, öltözködési múltját feltáró Tájház.

Veresegyház központjában található Kun Éva Veresegyházon élő keramikus művész és Módy Péter közös munkája, a Harangos kút, és a Mackós falikút, valamint Mizser Pál Tükröződések című falfestménye. A Fő téri Üzletházban (Fő út 53.) és az új Mézes völgyi Általános iskolában (Mogyoródi út 5-7.) szintén Kun Éva díszkút munkái láthatók.

Baglyok című szobor páros (Fő út 77-79.) a Fabriczius József Általános Iskola előkertjében található. Alkotója Szabó Mária szobrászművész. Szintén a Fabriczius József Általános Iskola aulájában tekinthető meg Würtz Ádám alkotásaként a Mese és Mitológia című nagyméretű kerámia.

Megyeri László Veresegyházon élő faszobrász Bagoly-flamenco című hatalmas fafaragása a Mézesvölgyi Iskola aulájában található.

A Kálvin téren a Református templom előtt található az 56-os emlékmű, a 2010-ben avatott bronz Petőfi szobor pedig a Petőfi téren magasodik.

Veresegyház ivacsi részén a Pamut tó északi oldalán terül el a több szoborból álló japán-magyar barátság emlékpark, melyet 1996-ban a millecentenárium emlékére készítettek el. A szobrok alkotója Magyarországon élő Mitsui Sen szobrász, grafikus.

Természetjárásra igen kedvezőek a helyi adottságok és a környéken található erdős, tavas területek, ahol turistaútvonalak vezetik a kirándulni vágyókat. A városból könnyen eljuthatunk Gödöllőre, ahol megtekinthetjük a Grassalkovich Kastélyt és a Máriabesnyői Templomot. Mogyoródon található a Hungaroring, és az Aquapark  Őrbottyánban az ország jelenleg egyetlen működő harangöntő műhelye nézhető meg. Szadán a Székely Bertalan Múzeum kereshető fel, Vácrátóton pedig a Botanikus Kert fogadja a látogatókat.  Nyugati irányba haladva  a Fóti Somlyó kellemes kirándulós kikapcsolódást nyújt. Fóton, a volt gyermekvárossal szemben a város kéttornyú Templomában gyönyörködhetünk. Dunakeszin a repülőtér és a lóversenypálya fogadja az oda érkezőket.

Oldal tetejére