Kedves Krisztina Èn nagyon szivesen látogatom a veresi piacot ha erre alkalmam adódik. Mindenben egyetértek önnel kivéve a "multik"-ról irott negativ soraival nem. Miután én egy multikkal teletüzdelt nyugaton élek idestova 40 éve, tudom tapasztalataim alapján állitani, hogy a multiknál a vevö mindig is volt, van és lesz az elsö számú helyen. Ha ez nem igy lenne, akkor a multik nem léteznének miután a vevök látogatottsága, megelégedettsége és leginkább pénztárcája ami alapja az ö megélhetésüknek, szebben kifejezve a profitnak. Az, hogy a Mo.-i multiknál alkalmazott magyar elárusitók mi módon bánnak a vevökkel, az nem a multik hibája, hanem az elárusitók nemtörödöm hozzáállása mely a több évtizedes kommunista rendszer eredményeként tudható be. Továbbá, az un. multiknál az árucsere lehetösége messze felülmúlja a veresi Mari néní jóindulatát. De ha a multiknál az ügyfélszolgálatnál egy unatkozó és "ne zavarjon engem a vevö" hozzáállású valaki ül, az nem a multik hibája. Az ö hibájuk csak abban rejlik, hogy egy ilyen nem lojális egyént alkalmaznak és még fizetést is adnak neki. Még egy elönyét a multiknak amit megszeretnék emliteni; a dohányzás meg van tiltva vásárlás közben. A 6 éves kislányom karját egy dohányzó hölgy égette meg, nem a multiknál hanem a veresi piacon... üdvözlettel Lengyel István mullitbarát

Koleszárné Hechlovszky Krisztina: Piac Van, aki szereti, van, aki utálja, és van, aki csak elviseli, Veresegyház főterén, minden szerdán, és szombaton, a jellegzetes piacot. Azt hiszem, nincs olyan veresi, aki legalább egyszer ne látogatott volna el ide. Egyfajta áldás, és átok is egyben, főleg a környéken lakóknak. Nagyon sok vélemény van a piacról. Van, aki megszüntetné, van, aki áthelyezné, és van olyan is, akinek úgy jó, ahogy van. Mivel én nem csak vevőként, hanem egy időben árusként is megismertem ezt a helyet, engedjék meg nekem, hogy én is kifejtsem róla a véleményemet. A veresegyházi piac, olyan egyedülálló jelenség, amiből nálunk bőven kijutott. Nem csak az benne a különleges, hogy a város közepén van, hanem az is, hogy a piac végeztével, egy órán belül, mintha ott se lettek volna, úgy eltűnik a sok szemét. Ezúton is köszönet érte, a tisztaságon fáradozó dolgozóknak. A piactól szerdán és szombaton, még élőbb lesz a város, és a nyüzsgés a környéken lakókat is idecsalogatja. Elég, ha megnézzük, hogy ezeken a napokon, mennyi ember özönlik a vonatokon, és a buszokon hozzánk. „Egy újabb látványosság”, mondhatnánk, de nem erről van szó. Ezen a piacon valóban, szinte mindent kapni, és ráadásul a pénztárcánknak megfelelő áron. Nem véletlen, hogy a legnagyobb válság idején sem ürültek ki, a környező utcák. Itt megszűnik az a furcsa eladó, és vevő közötti viszony, ami olyan jellemző a multikra, - miszerint a vevő néha csak egy szükséges rossz, ami akadályozza a munkát. Itt valóban megvan az a kereskedői kapcsolat, ami emberivé tudja tenni a vásárlást. Itt senki sem rohan, mindenki ráér beszélgetni, így a kereskedő is fel tudja mérni az igényeket. A piac, az a tér, ahol a kistermelők is el tudják adni a megtermelt élelmiszerüket. Itt a minőségre a garancia a termelő maga, aki jól tudja, hogy nem fognak hozzá visszajönni a jövő héten, ha nem megfelelő árut ad. Hányszor fordult már elő, hogy megvettünk egy ruhadarabot, de kiderült, hogy nem jó a szín, vagy a méret. Ilyenkor a multiknál, hosszas sorban állás, és magyarázkodás következik. Nem úgy a piacon. Odamegy az ember a Marika nénihez, elmondja mi a gondja, és ő, már cseréli is ki az árut. Nem kell számlával bizonyítani, hogy nála vettük, hiszen jól ismer minket, és tudja, hogy előző héten, hosszasan beszélgettünk arról, hogy kinek, és miért vesszük. Aztán itt vannak az úgynevezett ócskások. Hiszen ez csak a Józsi bácsi, aki kihozta a megunt dolgait a piacra, hogy így egészítse ki a nyugdíját. Amikor még én is árultam a piacon, nagyon sok tapasztalattal gazdagodtam. Először is avval, mennyien járnak ide, csupán a társaság, a beszélgetés kedvéért. Többnyire mindenki kedves volt velem, leszámítva azokat a konfliktusokat, (kinek, hol van a helye) amikre a megoldást a rendezettséggel ki lehetne küszöbölni. Azt is el kell, mondjam, hogy egyre kevesebb helyen lehet ilyen jelleggel árulni. A legtöbb településről kitiltják a piacokat, mert sok problémát okoznak. Sok a szemét, akadályozzák a közlekedést, hangosak, zavarják az ott lakókat. És ez, mind igaz is, mégis, higgyék el nekem, ha elköltöztetnénk, vagy netalántán megszüntetnénk a piacot, nagyon hiányozna nekünk. Gondoljunk arra, hogy elődeink is ilyen helyeken vásároltak, és legalább ezt a hagyományt meg kellene tartanunk. Nem is kell hozzá más, csak egy kis tolerancia.