De nem kell híres emberré válni ahhoz, hogy a gyermekként kapott nevelést később, a felnőtt életünk során kamatoztassuk. 

Maria Montessori ellenezte a tekintélyelvűséget

Az orvos, pedagógus és pszichológus végzettségű olasz Maria Montessori módszere már több mint száz éve hódít. A nevelés történetébe azért írta be magát, mert a középpontban nála a gyermek van. Hagyta, hogy a gyermekek elősegítsék a saját fejlődésüket úgy, hogy nagyfokú önállóságot biztosított nekik, persze a háttérben a nevelő finom irányításával.

Elvei szerint a pedagógus akkor végzi jól a dolgát, ha nem közvetlenül oktat, hanem olyan feltételeket hoz létre, amelyben a gyermek saját maga képes új ismereteket szerezni. Oktatási módszere során kihasználta a gyermekekben rejlő természetes kíváncsiságot, így azok spontán önállóan játszhattak. Ez volt pedagógiájának hajtóereje. 

A letisztult egyszerűség biztonságérzetet ad a gyereknek

Ha belépünk egy Montessori óvoda csoportszobájába, egy letisztult, könnyen átlátható közegben találjuk magunkat, szemben a hagyományos óvodákkal. Habár a hagyományos óvodák is sok dolgot köszönhetnek Maria Montessorinak. Az ő ötlete alapján ma már minden óvodában a gyerekekre méretezett asztalok és székek vannak.

A teremben leginkább fából készült játékok sorakoznak, mind elérhető magasságban ahhoz, hogy segítség nélkül le tudják venni. Nincs zsúfoltság, egyszerű és harmonikus, hogy nem kell több száz játék közül választani, a bőség zavara elkerüli a gyerekeket, így koncentráltabban tudnak játszani.

Csak olyan játékokat használnak, amelyekkel a képességeiknek megfelelően tudnak játszani. 

Az önállóság szerepe a nevelésben

A 20. és 21. század szülői gyakran a „túloktatásban” látták a nevelésük sikerét. Minél többet fejleszteni, különórákra járni, minden délutánt hasznos tevékenységgel betáblázni. Kétségtelen, hogy jól képzett gyerekeket eredményez a fenti módszer, bár ki tudja, hogy ez a sok elfoglaltság a későbbiekben milyen hatással lehet a lelki és szellemi egészségre.

Montessori elvei alapján az önállóság és az önfejlesztés hozza meg leginkább a nevelés gyümölcsét. Ha bízunk a gyermekben, és olyan könryezetet alakítunk ki a számára, ahol érettségének megfelelő játékokkal, eszközökkel dolgozhat, akkor az önbizalma és ezáltal a jelleme fog fejlődni. Ez egy olyan kiegyensúlyozott állapotot teremt, ahol a gyermek már nem külső hatásra akar tanulni, hanem belső motiváció hajtja.

Mivel bízik a gyerekben, a Montessori elvek alapján nevelő szülő vagy pedagógus nem büntet és nem jutalmaz. Természetes következmények azonban vannak.

Érdemes tehát elgondolkodni a következő Montessori által vallott alapelven:

„Nem a tudás mennyisége fontos, hanem a képességek fejlettsége.”