. Ma Szabolcs napja van.
Nyílt levél a parlamenti képviselők részére.
2017-03-07 13:53:40
Nyílt levél a parlamenti képviselők részére.

Nyílt levél a parlamenti képviselők részére.

Fontos! Sürgős információ a végrehajtási törvénnyel kapcsolatban. Súlyos hiba a végrehajtási törvény holnapi módosítása.



Tisztelt Képviselő Úr, Képviselő Asszony!

 

 

A Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesület felkéri, hogy a végrehajtási törvény módosítását a benyújtott formájában módosítások nélkül ne támogassa a parlamenti szavazás alkalmával.

 

Indoklás:

A 90 napot meghaladó késedelmes tartozással bíró adósok több mint 95%-a még az elszámolási törvény hatálybalépése előtt dőlt be; körülbelül 50%-a pedig 2010-2011 között. Ez azt jelenti, hogy csaknem minden esetben  az érintett 140.000 adósnak a fedezet értékét akár kétszeresen, háromszorosan meghaladó tartozása van.

Ennek az az oka, hogy az úgynevezett adósmentő intézkedések szintén hibásak voltak. Mint a 2010-es kilakoltatási törvény, mint az utána lévő kvóta rendszer, majd az elszámolási törvény hatálya alatt a tartozások és a járulékok növekedése befagyasztására intézkedés nem történt.

2010-től a 2016-ig csaknem 6 éven keresztül voltak olyan adósmentős intézkedések, amely alatt a járulékok folyamatosan növekedtek. Mivel sem végrehajtást, sem árverést nem lehetett kiírni, az elektronikus árverési rendszerbe bevinni, ezért a bankok a követelésüket nem tudták érvényesíteni.

A bedőlt adósok jobban jártak volna, ha az ingatlanuk akkor kerül árverésre, mikor még a járulékok nem voltak jelentősek.

 

Holnap a parlament elé terjesztett törvény ugyanezt a hibás gyakorlatot követi!

 

Az árveréseket ugyan nem függeszti fel és természetesen pártoljuk a piaci áron történő árverést (ha már az árveréseket mindenképpen végre kell hajtani), azonban ez az intézkedés a fennmaradt tartozásokról nem rendelkezik.

 

A helyzet úgy fog alakulni, hogy ha piaci áron eladásra kerül az ingatlan, továbbra is fenn fog maradni a fedezet akár többszörösét is meghaladó adósság tömeg.

 

A tartozás soha nem lesz behajtható, hiszen a fedezet már elkelt, viszont arra alkalmas lesz, hogy az adóst és családját életük végéig nyomorban tartsa.

A nyugdíj, a legális jövedelmek 33 vagy 50%-os letiltása kimeríti az adósrabszolgaság fogalmát, amely a méltó emberi élethez való jogot jelentősen csorbítja. (Az egyesület tagságának legalább 1/3 ezért menekül ki külföldre) A fennmaradt jelentős tartozás ez mellett még további súlyos anyagi károkat is okoz az adósoknak, adóstársaknak, kezeseknek. Hiszen magával vonja a pót-fedezetek az örökölt ingatlanok, a gépjárművek végrehajtását is.

Ha a tartozások fennmaradnak, akkor nem csak a hitel fedezete, hanem akár további több ingatlan is árverésre kerülhet. Nem csak egy családot, hanem akár többet is magával ránthat a tartozás, és a teljes ingó és ingatlan vagyon elvesztését jelenti.

 

2013-ban már egyszer felvetette a kormány az elsétálás lehetőségét, amely azt jelenti, hogy a fedezetnél nagyobb tartozást a bank nem követelhet.

Németh Szilárd képviselő úr az első nyilatkozatában ugyanezt szerette volna. Mind a két alkalommal egy napig élt az elképzelés. Holott a helyes megoldás ez lenne. Vagy erősen limitálni kellene a fennmaradó tartozás mértékét mint mondjuk a tőke összeg 5%-a.

Németh Szilárd képviselő úr jól mondta, hogy a kialakult helyzetért a bankok tehetők felelőssé. Jól emlékszünk milyen reklám kampányok ösztönözték a hitelek felvételét. Az összes bankvezető azt nyilatkozta nem kell félni a devizahitelektől. A hitelbírálati eljárások szinte nem is léteztek, vagy csak névlegesek voltak, vagy nem feleltek meg az állam által támasztott elvárható szakmai követelményeknek.

Az ügyfelek túlnyomó többsége nem volt hitelképes, de még is megkapták a kölcsönt.

 

Összességében csak az elsétálás lehetősége lehet az egyetlen járható út és helyes intézkedés.

Nem fogadható el, hogy a fennmaradó tartozás az adósokat sújtsa.

 

A beterjesztett javaslat a mostani formájában teljesen használhatatlan és nem oldja meg a helyzetet. További időhúzást jelent, mely további adósságnövekedést okoz.

További intézkedéseket vitassanak meg a holnapi napon a már említett elsétálás lehetősége mellett, miszerint a jelzálog hitelek esetében a végrehajtó jutaléka 3%-nál nem lehet magasabb.

 

További adósmentő intézkedések lehetnének az alábbiak:

Az MNB 1/2016-os ajánlása használhatatlan volt, hiszen a hatalmasra felduzzadt adósságtömegre kínáltak lehetőségeket, melyek teljesen értelmezhetetlenek voltak. Az adósok több mint 50%-a hitelképes lenne, ha a járulékok elengedése után a fennmaradt tőkeösszegre kínálna a bank törlesztési lehetőséget.

Meg kell fontolni a KHR-listások amnesztiáját. Azok a családok akik már elveszítették az ingatlanukat mentesüljenek a KHR lista következményeitől és állami garanciával vásárolhassanak maguknak szerényebb, a jövedelmi helyzetüknek megfelelő ingatlanokat. Egyesületünk alapvetően elutasítja az árverési rendszert a jelzálog hitelek esetében. Indokolt lenne az Eszközkezelő nagyobb mértékű kiterjesztése is.

A jövedelemmel rendelkezőknél, ahol még van fenn tartozás, a tartozások eltörlése után kedvezményes garanciás hitelkonstrukciók kidolgozása lehet a járható út.

Ha a faktorcégek töredék áron megveszik a hiteleket (20-30%-os áron), akkor alapvetően a bankoknak sem jelentene problémát ha a járulékokat elengednék.

 

 

Amennyiben kérdései lennének elérhetőségeimen állok rendelkezésére.

 

Tisztelettel:

Kovács László

Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesület

főtitkár

+36-70/253-2910

87/414-354

valsagkezeles2008@gmail.com

8300 Tapolca, Vörösmarty út 15/2.

www.bankikarosultak.hu

További híreink
Nyert a DanCake
A DanCake (Portugália) bejelenti, hogy a magyar állam és a vállalat közötti jogvita miatt indított nemzetközi választott bírói eljárás első szakasza lezárult. Az eljárást...
2015-11-04 16:59:40, Hírek, Jogi rovat Bővebben
Sok pénz maradhat a pénzintézeteknél
Fontos dátum közeledik: március 31-e, a banki visszatérítési igények végső bejelentése.
2015-03-15 15:47:03, Hírek, Jogi rovat Bővebben
Adózni kell a pálinkafőzés után - változtak a szabályok
Az otthoni pálinkafőzés adómentessége megszűnt, a lepárló-készülékeket pedig regisztrálni kell.
2015-01-07 21:23:56, Hírek, Jogi rovat Bővebben

Hozzászólások

Még nem érkezett be hozzászászólás! Legyen ön az első!

Hozzászólás beküldéséhez kérjük lépjen be vagy regisztráljon!
Oldal tetejére