Rendhagyó módon a Civil kör évadzáró utolsó összejövetelét nem a megszokott helyen, hanem a Veresegyházon társulásban megépült Szennyvíztisztító üzemben tarthatta.
A telepre vonulást megelőzően a Medvefarm éttermében Kucsera István úr, telepvezető tartott tájékoztatót a szennyvíztisztítóról. Kucsera úr elmondta, hogy a telep 1 éve működik és a kommunális, valamint az ipari szennyvíz tisztítására alkalmas. Sajnálatos módon Magyarországon a kommunális szennyvíz igen sok olyan anyagot is tartalmaz, amely messze meghaladja az ebben a vonatkozásban fegyelmezettebb más országok béli lakossági szokások okozta szennyezést. Nálunk ugyanis sajnálatos módon válogatás nélkül jut a csatornákba olyan háztartási hulladék is, amelynek nem a lakások elvezető rendszereiben kellene megjelenni. A háztartási melléktermékek mellett pl. találkoztak elhullott állatok maradékaival is.
A veresegyházi szennyvíztisztító tervezésekor a város élővízben való gazdagsága miatt a vízügyi hatóságok legszigorúbb előírásait kellett figyelembe venni. A szennyvíz tisztítása - a víz természetes körforgásából adódó spontán tisztulási folyamatok mellett - három részletben, mechanikus, biológiai és egy végső, ülepítési fázisban történik, amelynek eredményeként a szigorú határértékeknek megfelelő víz kerül a telepen kívülre.
Ezen a ponton Prókai Péter mérnök úr vette át a szót és arról tájékoztatta a hallgatóságot, hogy az első fázisban mechanikai szűrő rendszeren folyik át a szennyvíz, a második fázis pedig a biológiai szűrés. Ekkor az ún. oldott anyagoktól tisztul meg a folyadék mikroorganizmusok segítségével. Ez azt jelenti, hogy az oldott szennyeződést, azaz a cukrot, a nitrogént, a foszfort, stb. "elfogyasztják" a mikroorganizmusok, amelyeknek ezek az anyagok táplálékul szolgálnak, ettől tömegük növekszik és még többet tudnak elnyelni és iszappá alakítani belőlük. Ez az iszap látható a tárolókban, amely - a helyszíni tapasztalatok szerint - semmilyen szaggal nem terhelik a környezetet. Ez a folyamat 3 hétig tart, majd a maradék az utolsó, az ún. utó ülepítés fázisába jut. Ekkor a mikroorganizmusok eltávolítására kerül sor, amely országos szinten is a legmodernebb, az ún. "membrános" technológiával történik. A membrán lyukátmérője a milliméter tízezred része, ezért klórozni nem kell, ugyanis ezzel a módszerrel a levegő és a vírusok kiszűrődnek. Ezt követi még egy ultraibolya sugár szűrés, amely tökéletessé teszi a tisztítást. Ezek a szemmel nem is érzékelhető méretű lyukak azért nem dugulnak el, mert 10 perc szűrés után automatikusan 1 perc leállás következik, amikor is az így keletkező buborékok miatt működésbe lép egy öntisztító folyamat. A vízkövet citromsavval távolítják el.
Ez az eljárás lényegesen drágább, mint a hagyományos, a működtetés energiaköltsége is magasabb, viszont háromszor jobb a hatásfoka az olcsóbb megoldásénál. Ezt a technológiát legelőszőr az űrhajózásban használták, amikor is az űrhajósok által "termelt" folyadékok újra hasznosításáról kellett gondoskodni.
A tisztítás során keletkező iszapot elszállíttatja a telep, amelyből biogáz készül. Az önmagától adódó kérdésre a válasz az, hogy egy ilyen biogáz telep megépítése olyan költségeket igényelne, amelyet a város jelenleg nem tud vállalni.
A Civil Kör tagjai meggyőződhettek arról, hogy a városi szennyvíztisztítás megoldott hosszú évekre megoldódott.
Az egyébként zárt létesítményben jelen esetben fotók is készülhettek a
folyamatokról.
(Tóth Gyula)
